Az utolsó szám a műtrágya címkéjén, a K is lényeges növényi tápanyag
A gyepen való termékenység a gyepkezelés egyik legfontosabb szempontja, ezért fontos, hogy még egy kicsit is tudjunk arról, mi van a műtrágyában és hogyan befolyásolja a gyepet. Minden gyomirtószert úgy kell címkézni, hogy egyértelműen megmutassa az elemi tápanyagok mennyiségét. A három fő szám a nitrogén, a foszfor és a kálium százalékát jelenti. Például ha egy 50 font zsák műtrágya 20-20-20-at tartalmaz, akkor 10 font nitrogén , foszfor és kálium lesz.
A megfelelő keverék kiválasztásának a talajtípusra, a talajvizsgálati eredményekre és egyéb tényezőkre kell alapulnia, beleértve a személyes preferenciát (szerves) vagy a jogszabályokat (műtrágya tilalmak).
Mi a kálium?
A kálium (a K kémiai szimbólum) a növényi táplálkozáshoz szükséges legfontosabb három legfontosabb elem egyike, a nitrogén (kémiai szimbólum) és a foszfor (kémiai szimbólum) mellett. A káliumot bányászták és hamuzsír formájában állították elő, amely olyan sókra vonatkozik, amelyek vízben oldható formában káliumot tartalmaznak. Leggyakrabban a műtrágya szervetlen változataiban használják a hamuzsír (kálium-klorid) és a kálium-szulfát (kálium-szulfát) szulfátjait.
A kálium-citrát számos különböző talajban bőséges, de nem minden rendelkezésre áll a gyár felszívásához. A magas agyagtartalmú talajok általában több káliummal rendelkeznek, mint a homokos talajok. A kálium természetesen szerves trágya és komposzt források, például hínár termékek, fa kender, állati takarmányok és ágynemű anyagok.
Miért van szüksége a fű káliumra?
A nitrogén és a foszfor mellett a kálium az egyik legfontosabb makro-tápanyag, amelyet a legnagyobb mennyiségben a növekedés és az erőteljes növények igényelnek. A kalcium fontos a növényi összetevők szintézisében és a folyamatok szabályozásában, beleértve a nitrogén hatékonyabb felhasználását is A növény.
Az oldódó kálium (K 2 O) hozzáadása a talajhoz a fű ellenáll a stressznek, az aszálynak és a betegségnek. Pontosabban, a kálium segít fenntartani a turgornyomást a növény sejtjeiben, ami pozitív hatást gyakorol a szárazságtűrésre, a hideg keménységre és a betegség rezisztenciájára. Ennek eredményeképpen a szivárvány kálium hiányosságai okozhatnak és fokozhatják a szárazságra, a téli sérülésre és a betegségre való hajlamot.
A kálium a növényekben mobil, és az optimális növekedéshez szükségesnél nagyobb mennyiségben felvehető. Nehéz lehet azonosítani, ha a túlfogyasztás probléma, mert kevés ismeretes a kálium optimális koncentrációja a gyepen. Bár a talajvizsgálatok a legjobb módja annak, hogy megállapítsák a gyep tápanyagigényét, egyes esetekben nehéz lehet valami mást meghatározni, mint a káliumhiány. A rendelkezésre álló növényi kálium folyamatosan változik a talajban, és számos, egymással összefüggő tényezőtől függ. Az általános egészséges talajnak a káliumszintek természetes úton történő lecsúszásának kell lennie - és műtrágyák hozzáadásával.
A K (kálium) -tartalmú műtrágya-keverékeket gyakran kíméletes trágyaként értékesítik, mivel a kálium hatása a fű hideg keménységére vezethető vissza.
A fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a termények, például a télikert vagy a nyári műtrágya több marketinges feltételnek számítanak, mint a műtrágya előnyeinek tényleges igényei.
A kálium kijutása veszélyes a környezetre?
Mivel a káliumsók vízben oldhatók, könnyen felszívódnak a felszín alatti vizekbe, és túlnyomórészt jelen lehetnek a lefolyásban. Azonban a káliumhidrogén nem ismert szennyező anyag, és ritkán jelen van az emberre vagy a vadon élő állatokra mérgező koncentrációkban. A kálium nem csökkenti a rendelkezésre álló oxigén vizét, mint a műtrágyák egyéb elemeit.
A kálium feleslege viszonylag ártalmatlan lenne a gyephez és a környezethez, de valószínűleg azt is jelentené, hogy a nitrogén és / vagy a foszfor feleslegét jelentik, mindkettő ártalmas lehet a környezetre, és a nitrogén műtrágya alkalmazása során káros lehet a gyep - akár túl sok felső növekedés, vagy akár a fű égése.